Cirák Község Önkormányzata
9364 Cirák, Fő u. 6.
Tel.:+36 96 / 256 - 108
Fax:+36 96 / 256 - 108
E-mail:
BEMUTATKOZÁS
Tisztelettel köszöntöm Önt Cirák község honlapján. Megtisztelő számunkra, hogy községünk felkeltette az Ön érdeklődését. Weboldalunk és az alábbi kisfilm segítségével szeretném bemutatni településünket és az önkormányzat működését, intézkedéseit.

Köszönöm, hogy meglátogatta honlapunkat. Remélem az itt látottak, olvasottak elnyerték tetszését és személyesen is ellátogat kis falunkba.



Tóth Sándor
polgármester

Bemutatkozás



Cirák község Magyarország észak-nyugati részén, Kapuvártól 16 km-re helyezkedik el. A Rábaköz nyugati peremén, Vas megye határa mellett elhelyezkedő település a Kapuvár – Celldömölk útvonalon közúton közelíthető meg, vagy a 86-os főútvonalon Beled nagyközségnél letérve, illetve a tőle néhány száz méterre lévő Dénesfa és Gyóró községek irányából is. A falu első ismert pecsétje 1775-ből való, ovális. poncolt vonallal határolt, amelyen két mezei virág között jobbra néző lebegő ekevas látható. Felette felirat helyett egy nagy C betű állt. A monda szerint II. Béla király idejében tűnt fel vitézségével a Vezekeny nemzetség egyik tagja Vezekényi Zyriacus a cirákiak őse. A családban élő hagyomány alapján Zyriacus vitézsége jutalmául királyi adományként kapta birtokát a Szemere és Gyóró között ehuzódó Székás nevű királyi erdő területéből, melyet róla neveztek el mint első tulajdonosról. A település először írásos alakban 1265-ben fordul elő „Terra Zyrak” alakban. A község a „Czirákyak” tulajdonában volt. A család tagjai kezdettől fogva vezető szerepet töltöttek be a falu életében. Soha-sem voltak kizárólagos urai a határnak, hanem mások is szereztek itt kisebb nagyobb területet, Cziráky György halála után (1544) özvegye két újabb házassága révén Eszéky Pál (1546-1551), majd Káldy Albert (1552-1557) lett a birtokosa. Emiatt a Cziráky örökösök sokat pereskedtek, s elzálogosították birtokaikat. A török elől menekülve 1545-ben három nemes és három jobbágycsalád telepedett meg. Az 1500-as évek vége felé protestáns lelkészség és hat nemesi kúria van a községben. A XVI. és XVII. században családi kapcsolatok révén vagy zálogjogon birtokokat szerez többek között: Niczky Boldizsár, Már János, Zámbó György. 1704-ben Cziráky László 70 évre elzálogosítja a falut Zellinger Mátyásnak. 1776-ban váltja vissza a tönkrement és feldarabolódott falu határának nagy részét. Az 1785. évi népszámlálás idején a községnek a Czirákyak és néhány kisnemes a tulajdonosa. Lakosainak száma 577 fő volt.

Az 1848-1849-es szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás. A jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földkiosztást illetve kataszteri térképet Mészöly Ignác földmérnök készítette. A jobbágytelkeket a gyengébb talajokból mérette ki az uraság, a jobb földeket megtartotta magának. (Például a Répce jobb oldalán a Szigeti földeket) A lakosság ebben az időszakban földművelésből és állattenyésztésből élt. Megélhetésüket csak szűkösen tudták biztosítani, ezért a családok egyes tagjai, a könnyebb megélhetés miatt más-más úton próbáltak segíteni. A leányok a városokba mentek háztartási alkalmazottnak (cselédnek), férfiak közül néhányan Amerikába mentek szerencsét próbálni. Hazatértük után a falu módosabb polgárai lettek. Házat építettek, állatokat és gazdasági felszereléseket vásároltak. Mások úgy próbáltak megélhetéshez jutni, hogy vásárokba jártak és kereskedéssel foglalkoztak. Az adás-vétellel járó huncutságok „veszett” hírét keltették a falunak. A szomszédos megyékben is ismerték a ”ciráki kupecokat”. A község 1933-ban artézi kutat fúratott. Az I. világháborúban 24 fő, a II. világháborúban 27 ciráki vesztette életét.

Az 1948-ban államosított iskola elődje, a két tantermes, két nevelőt foglakoztató egyházi iskola volt. Az államosítás után a következő évben kezdődött meg a szakrendszerű oktatás három tanítóval. A szomszédos Gyóró és Dénesfa községek kis tanulólétszáma miatt, akik Cirákra jártak. 1952-ben az iskolát négy tantermesre bővítették. A község villamosítása 1950-re befejeződött. Kilenc taggal 1951-ben megalakult a „Jobblét” termelőszövetkezeti csoport. Egyénileg művelték a földjeiket, a termelt javakat közösen értékesítették. A kezdetlegessége, és az a tény, hogy tagjai nem érezték a magukévá 1956-ban megszűnését eredményezte. A község vezetői és lakossága úgy határozott, hogy művelődési otthont kell építeni. Erre 1959-ben került sor. Mivel a községből tömegközlekedéssel, csak autóbusszal lehet kijutni, 1963-ban fedett autóbusz megállót építettek társadalmi munkában. Majd a községi járdák betonozása következett.

Elődeiktől nem sok mindent örököltek, ezért orvosi rendelőt és posta épületét is meg kellett építeni . Az ÁFÉSZ 1967-ben presszót létesített a községben, átalakítatta a vegyesboltot majd a vendéglőt. A település lakosságának száma ma fogyó tendenciát mutat. A jelenlegi létszámhoz képest 15 évvel ezelőtt még 714 főt számlált. A valaha Gyóróval és Dénesfával egy körjegyzőséget alkotó falu 1990-ig Beled nagyközségi közös tanács egyik társközsége volt. Az egykori körzeti iskola is Beled tagiskolája lett. A körzetesítések az itt élő emberekben kellemetlen emlékként hatnak még ma is. Az önálló önkormányzat az infrastrukturális lemaradások lefaragását célozta meg. Kiépült a közös közigazgatás idején elkezdett ivóvíz hálózat. Megépült a vezetékes gázhálózat. Kibővült a telefonhálózat, s a lakások 3/4-e a távhívó hálózatba bekapcsolást nyert.

Látnivalók



A''' Szent Mihály plébánia templom''' jellege szerint egyhajós, el nem választott szentélyű középtornyos egyszerű barokk épület észak-déli tájolással. Első említése 1366-ban történik. A török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselték a templomot, mert az 1713-as canonica visitatios jegyzőkönyv szerint romos, düledező állapotban volt. A mai templom 1801 és 1810 között a francia háborúk okozta nehézségek miatt meg-megakadva épült. Tervét Anreith János, György s Ziegler János szombathelyi építőmesterek készítették. 1870-ben készült a mai toronysisak.

A '''Király kápolna''' turisztikai jelentőségű. A falu határában (3 km) a Cirák és Dénesfa között létesült IV. Károly , az utolsó magyar király 1921. évi visszatérési kísérletének emlékét őrző kápolna. Hazatérése során ugyanis itt ért földet repülőgépe.

Cirák Község Önkormányzata 1990-ben alakult meg. Azóta a településen működik az önkormányzati igazgatást ellátó hivatal.


JEGYZŐKÖNYVEK
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK
LETÖLTHETŐ NYOMTATVÁNYOK
AKTUALITÁSOK
2014.10.22
Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér tájékoztatója
http://kszr.gyorikonyvtar.hu/
2008.07.29
Boldog névnapot!
2012.08.24
Szálláshelyek
Cirák Község Önkormányzat közigazgatási területén nincs szálláshely.



AKTUALITÁSOKBEMUTATKOZÁSÖNKORMÁNYZAT, INTÉZMÉNYEKKÉPGALÉRIAELÉRHETŐSÉGEK